Ötvösné Németh Edit: Csomagol a karácsony

Csomagol a karácsony,

dobozolja kincseit,

ahogy nézem, fázom,

oltja apró tüzeit.

Izzó érzést burkol be

egy fakó, kockás sálba,

nehezen hajol már le,

pakolja ládájába.

Angyalhaj kusza, kócos,

fésülheti jövőre,

ugyanazt milliószor

aggatja majd fenyőre.

Kicsit szomorkás szeme,

ahogy búcsúzik tőlünk,

elhalkult már a zene,

amit szívünkben őrzünk.

Csöndben van a szeretet,

kifogyott belőle szusz,

védjük meg a képeket,

gondozzuk, mint jó dadus.